Végre megtudhatjuk, kik az MKB igazi tulajdonosai

  • narancs.hu
  • 2017. március 9.

Belpol

Másodfokon is pert nyertünk a Magyar Nemzeti Bankkal szemben.

Tavaly első fokon már javunkra ítélt a Fővárosi Törvényszék (lásd összegzésünket), ma kihirdetett ítéletében pedig a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette a korábbi döntést. A Lesenyei Terézia vezette tanács – melynek tagjai voltak még Mózsik Tímea, az ügy előadó bírája és Pullai Ágnes – érvelésében a hangsúlyt az MNB mint szanálási hatóság közfeladat-ellátására helyezte, és elsősorban ebből vezette le a tulajdonosi szerkezetre és felépítésre vonatkozó adatok közérdekű voltát. És osztotta azt az érvelést is, hogy az MKB részvényei akkor is „megtartották köztulajdoni jellegüket”, amikor a Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.-hez (MSZVK) kerültek.

A jogerős ítélet jelentőségét nehéz lenne alábecsülni, hiszen egyrészt az MNB mint szanálási hatóság e feladatkörében végzett tevékenységeinek átláthatóságát mondta ki, amely indokolt esetben persze korlátozható (a jelen perben azonban az MNB ennek érdemi bizonyítására nem tett kísérletet). Másrészt azért is fontos az ítélet, mert megerősítette: függetlenül attól, hogy állami vagy magánszereplő a tulajdonos, amennyiben a tulajdonosi jogok gyakorlója állami szerv (jelen esetben az MNB), az adatok közérdekűek maradnak (a szanálási eljárás során az MSZVK formai közbeiktatása nem mentesít a nyilvánosságtól).

Kíváncsian várjuk a jegybank válaszát.

A pert a Transparency International Magyarország közreműködésével indítottuk, képviseletünket a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el.

Figyelmébe ajánljuk

Félmosoly

E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.

Buffalo Soldiers

  • - turcsányi -

Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.

És mindenki másnak

Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.

Fénytörésben

  • Veres András

Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.

Palotám Pesten

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Bűnözők között

Kedden frissítette az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartozó Office of Foreign Assets Control (OFAC), azaz a külföldiek vagyonát ellenőrző hivatal az ún. blokkolt személyek szankciós listáját, amelyen január 7-től immár Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője (és egyebek mellett a titkosszolgálatokért, valamint a propagandáért felelős miniszter) is szerepel.

Edward Young jóslata

  • Földényi F. László

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

Itt a vége?

Hogy mikor élt át a magyar diplomácia olyan katasztrofális hónapokat, mint 2024 második felében, mikor zuhant Magyarország nemzetközi megítélése ekkorát, mikor volt a magyar kormány olyan elszigetelt nemzetközi szinten, mint az Európai Unió Tanácsának most véget ért soros elnöksége idején – arra csak a leg­öregebbek emlékezhetnek.